1. A mesterséges édesítőszerek növelik az édes ételek utáni vágyat

A mesterséges, energiamentes édesítőszerek különösen a túlsúlyban szenvedőknek és a cukorbetegeknek nyújthatnak segítséget, mivel nem engedik, hogy a vércukorszint és ennek következtében az inzulinszint hirtelen megváltozzon.
A tanulmányok azt mutatják, hogy a mesterséges édesítőszerek nem növelik az édes ételek utáni vágyat. Épp ellenkezőleg: ha a szacharózt répa- vagy nádcukrot mesterséges édesítővel helyettesítjük, az bizonyíthatóan pozitívan hat a túlsúlyra és a kövérségre.

2. A spenót a legjobb vasforrás

100 gramm elkészített spenót átlagosan 2,9 mg vasat tartalmaz. Összehasonlításképp: a lencsében 5, a tönkölyben 4,4, a mákban 15 mg található. A növényi eredetű élelmiszerekből származó vasat a szervezet alapvetően nem hasznosítja olyan jól, mint az állati eredetűt. Vashiány esetén így érthetően vegyes étkezést javasolnak, heti három-ötszöri húsfogyasztással.

A C-vitamin egyidejűleg történő bevitele, például evés után egy pohár frissen préselt narancslé elfogyasztása, segítheti a vas felszívódását.

3. A diabetikus termékek egészségesebbek, kevesebb energiát tartalmaznak

Ezek a termékek pusztán választékbővítők, melyek komfortérzetünket növelik. Nincs rájuk feltétlenül szükség, annál is inkább, mivel gyakran több zsírt és kalóriát tartalmaznak, mint a hagyományos élelmiszerek. Sőt, a bennük található fruktóz még ronthat a zsíranyagcserén.

A diabétesz kialakulásában azonban nemcsak a cukorbevitel játszik jelentős szerepet, hanem az életmód is. Veszélyes lehet a sok zsíros étel fogyasztása, az élelmi rostban szegény táplálkozás és a kevés testmozgás is.

4. A nyers koszt mindig egészséges

Vigyázat! Nem minden zöldségféle fogyasztható nyersen. Néhányuk akár mérgezési tüneteket is okozhat, mint például a nyers zöldbab, vagy fehérjeemésztést nehezítő összetevőket tartalmazhat, mint a nyers szója. Ezek olyan fehérjetermészetű anyagok, amelyek a hőkezelés során elvesztik ilyen hatásukat, s így már nyugodtan fogyaszthatók.

Sőt egyes zöldségek biológiailag hasznos anyagait (pl. a sárgarépában található béta-karotint vagy a paradicsomban található és színét adó likopint) szervezetünk jobban tudja hasznosítani, ha megfőzzük a zöldségeket.

5. A tengeri só értékesebb, hasznosabb a szervezetünk számára, mint az egyszerű konyhasó

Ez nem fedi a valóságot, hiszen ha jobban megvizsgáljuk, a forgalomban lévő sók szinte 99%-a nátrium-klorid (NaCl), függetlenül attól, hogy azt a föld alatti sórétegből (kősó) vagy a tengervízből – a szél és napsugárzás segítségével, a víz elpárologtatásával (sólepárlással) – nyerik.

A tengeri sóban lévő egyéb mikroelemek azoban, köztük a jód is, oly kis mennyiségben vannak jelen, hogy a szokásos mennyiségű sófogyasztással említésre sem érdemes adag jut szervezetünkbe. Mivel hazánk nagy része jódhiányos, akár a kősóból, akár a tengeri sóból érdemes a jódozott terméket választani.