Tervezz okosan!

Növényi alapú jövő A világ termőföldjeinek több mint 70 százalékán állattenyésztéshez kapcsolódó mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, elsősorban takarmány- növények termesztését. A növényi alapú étrendnek általában kisebb a környezeti terhelése, hiszen a nagyipari állat- tenyésztéshez, a haszonállatok tartásához sajnos nagyobb mértékű termőföld- és vízhasználat, valamint karbonkibocsátás is köthető. A zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék és hüve- lyesek előtérbe helyezésével és az állati eredetű termékek fogyasztásának csökkentésével vissza- szoríthatjuk a nagyipari állattartás káros környe- zeti hatásait. A változás nem megy egyik napról a másikra, de a növényi alapú ételek változatos fogyasztásával sokat tehetünk a kiegyensúlyozott táplálkozás és az egészséges életmód megvaló- sításáért. Az Environmental Working Group becslései szerint, ha az Egyesült Államok lakossága egy éven keresztül heti egy húsmentes napot tartana, az ugyanannyival csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, mintha 7,6 millió autót kivonnának a forgalomból.* *Forrás: ewg.org/meateatersguide A Garden Gourmet vegán és vegetáriánus termékek kiváló rostforrások és fehérjében gazdagok — tökéletes húsalternatívák, melyekkel- nem kell lemondani a finom ízekről és a fenntarthatósági szempontokról sem. -7,6 millió 4 *Forrás: europarl.europa.eu Okos megoldásokkal, zöldenergia felhasználásával, folyamatos korszerűsítéssel és az energiafelhasználás tudatos csökkentésével a gyártók és kereskedők akár a teljes értéklánc vonatkozásában gondoskodhatnak a fenntartható és környezetbarát működésről. Rendszerszintű szemlélet Átfogó intézkedésekkel és kiemelt mérföldkövek teljesítésével 2050-re elérhető a nettó zéró kibo- csátás a Nestlé értékláncán is. Ennek alapfeltétele, hogy az alapanyagok megtermelésétől, a termé- kek gyártásán, csomagolásán és szállítmányozá- sán keresztük a fogyasztás pillanatáig minimálisra csökkentsük kibocsátásunkat. Kulcsfontosságú, hogy a gyártók együttműködjenek a gazdálkodók- kal a fenntarthatóbb gazdálkodásra történő átál- lásban, a gyártásban megújuló energiaforrásokat és energiahatékony megoldásokat, a logisztikai területen pedig környezettudatos változtatásokat eszközöljenek, például maximalizálják a jármű- vek helykihasználtságát, csökkentsék a fosszilis üzemanyag-fogyasztást, valamint helytakarékos csomagolóanyagokat használjanak. A kibocsátáscsökkentés fontos pillére a közleke- dési módok intelligens kihasználása is, például a kamionos és a légi áruszállítás helyett a vasút és a hajózás előnyben részesítése, és a hidrogén-, elektromos, vagy akár bioüzemanyag-meghajtású járművek használata. Persze, az energiatudatos- ság nem a szállítmányozásnál kezdődik: 2017 óta a Nestlé mindhárom magyarországi üzeme 100 százalékban zöldáramot használ, így a villamosenergiához kapcsolódó szén-dioxid- kibocsátásuk teljesen megszűnt. Mi az az ÜHG, és miért fontos csökkenteni? Az ÜHG, azaz üvegházhatású gázok a légkör azon gázait jelölik, melyek az üvegházhatás kiváltásáért felelősek. Legfontosabbak közülük a vízgőz, a szén-dioxid, a metán és az ózon, amelyeknek mennyi- sége jelentősen befolyásola az éghajlati rendszer egyensúlyát. Az ÜHG koncentrációja a különböző emberi tevékenységek hatására emelkedik, azaz fokozódik az üvegházhatás. Az ENSZ jelentése szerint az emberi tevékenységből, például a szén-, olaj- és gázégetésből származó üvegházhatású gázok kibocsátása a 20. század eleje óta körülbelül 1,1 °C-os felmelegedésért felelős.* E kibocsátás több mint háromnegyedéért az energiaszektor okolható. Zöld, zöldebb, legzöldebb 5